A toxoplazma elnevezésű élősködőt jellemzően a macskák hordozzák, de bármely emlőst megfertőzhet. Az emberek többsége élete folyamán átesik a fertőzésen, a kialakuló toxoplazmózis általában enyhe lefolyású, influenzához hasonló betegség. Súlyos következményei akkor lehetnek, ha terhes nőről kerül át a magzatra, illetve a legyengült immunrendszerű emberek agyának fertőződése okozhat problémát.
„Több tanulmány talált már statisztikai összefüggést a toxoplazmózis és a skizofrénia között” – emlékeztet Glenn A. McConkey, a Leeds-i Egyetem munkatársa, a mostani kutatás egyik résztvevője.
Az adatok azt mutatják, hogy a skizofréniával élők körében gyakoribb a toxoplazmózis, mint az átlagnépességben. Ugyanakkor a hasadásos elmezavart kapcsolatba hozták az agyi dopaminszinttel, mivel olyan szerek, mint a dopamint blokkoló haloperidol, hatásosak a skizofrénia kezelésében.
„Tanulmányunk az első, amely megmutatja, hogy maga a parazita lehet az agyi ingerületátvivő (a dopamin) forrása” – mondta McConkey. A PLoS One nyílt internetes tudományos portálon megjelent munkában a kutatócsoport leírja, hogy az élősködőben olyan fehérjét találtak, amely elősegíti a dopamin termelődését.
A kutatók javasolják, hogy skizofrénia esetében a pszichológiai elemzést egészítsék ki toxoplazmára vonatkozó szűrővizsgálattal. A továbbiakban más, dopaminszinttel kapcsolatba hozható neurológiai betegségeknél – például Parkinson-kór, autizmus, Tourette-szindróma – is megnézik a toxoplazma lehetséges szerepét.