2018. December 14. péntek
Attól függ, mit sportolt a páciens. A küzdősportokat biztosan el kell felejteni. Nem szabad azonban a mozgást teljesen abbahagyni: ez ugyanis igen sok veszéllyel járhat – mondta Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont orvosa.

Tüdőembóliával – amelynek hátterében gyakran mélyvénás trombózis áll – diagnosztizálták az Olympique Lyonnal BL-győztes magyar származású német futballistát, Marozsán Dzsenifert – adta hírül az Index. A sportolás és a trombózis kapcsolata egy sokrétű probléma – reagált a hírre Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa.
A trombózis mögött számos tényező állhat, kialakulásának kockázatát pedig növelhetik a genetikai betegségek, valamint a fogamzásgátló készítmény szedése, ráadásul a hosszan tartó mozgáshiány is rontja az állapotot, például egy sérülés utáni hosszabb felépülés.

Prof. Dr. Blaskó György elmondta azt is: problémát jelent, hogy általában későn veszik igénybe az érintettek a genetikai vizsgálatokat (Leiden mutáció, MTHFR mutáció, stb.), és ezért későn kerülnek diagnózisra az öröklött trombózis hajlamok (az egészségbiztosító nem támogatja ezeket a vizsgálatokat). Amennyiben időben történne a hajlamra való szűrés – amikor a gyermek még kezdő sportoló és a betegségre való hajlam kiderülését követően át lehet irányítani más, kevésbé trombózis-veszélyes sportokra – nem fordulnának elő olyan tragikus esetek, mint amilyenekről a hírekben hallunk: a pálya szélén vagy a csónakból kiszállva esett össze holtan a sportoló tüdőembóliában. Egy elsőosztályú sportolónak nem 100, hanem 300 százalékosan kell egészségesnek lennie, hogy bírja a terhelést. A gyerekek egész kicsi kortól már egyesületi színekben sportolnak, és elmarad a fokozatosság elve a mozgásban.

Extrém sportokat biztosan nem!

Sajnos a versenyszerű mozgások legtöbbjéről le kell mondania a betegnek, mivel azokat egyébként sem bírná már elvégezni. Alsó végtag trombózisa esetén kerülendőek az olyan sportok, amelyek erősen terhelik a lábakat, felső végtag trombózisánál pedig a kezek extrém terhelését kell kiküszöbölni. A sérülésveszélyes sportok – a véralvadásgátlók szedése miatt – szintén tiltólistára kerülnek, ilyen az összes küzdősport, illetve az extrém távú futó-, kerékpár- és triatlonversenyek. Jó hír, hogy válthat a beteg kevésbé trombózisrizikójú sportra.

Mit lehet sportolni?

Mit csináljon a korábban elszenvedett trombózis, illetve tüdőembólia után a sportoló? Egyfelől nem szabad az edzést teljesen abbahagyni: ez ugyanis igen sok veszéllyel járhat. Az elmúlt két évtizedben sokat változott a felfogás, és minél korábban ráveszi a beteget a szakorvos a rendszeres mozgásra, figyelve a megfelelő mozdulatokra, amelyek következtében nem fordulhat elő a thrombus leszakadása – mondja Blaskó professzor, aki példaként említi a túrázást, a barátságos teniszmérkőzéseket, amelyek jó hatásúak. A síelés is folytatható, de nem a legveszélyesebb pályákat kell preferálni, hiszen azok lábsérüléshez vezethetnek. Mindenképpen figyelni kell az egyénre szabott mozgásformákra, a fokozatosságra, valamint a rendszeres szakorvosi kontrollra (szükséges lesz véralvadási kivizsgálásokra is, hiszen fokozott a rizikó a trombózis újbóli kialakulásra, vérzékenység jelentkezésére).

Összegezve: nem kell tragédiát csinálni abból, ha első osztályban vagy afelett nem sportolhat, de igényének megfelelő mozgásra mindenképpen szükség van! Mindenkinek azt javaslom, hogy beszélje át az életmódját, étkezését, sportolását szakemberrel, akinek tanácsait pontosan tartsa be – tette hozzá a Trombózisközpont orvosa.


Forrás: Trombózisközpont https://www.tromboziskozpont.hu/
2018. 08. 11.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés