2019. Október 17. csütörtök

Kezelési lehetőségek

A terápiás eszközök kiválasztását a daganat nagysága, kiterjedése, fajtája és elhelyezkedése szabja meg, de fontos még a beteg kora és általános egészségi állapota is. A kezelés sebész, fül-orr-gégész, radiológus és onkológus szakemberek együttműködését kívánja, sőt az utókezelés során alapvető fontosságot kap a dietetikus és a logopédus szakember is.

A terápiát elsősorban a sebészi és sugárkezelések jelentik (sajnos a kemoterápia nem hozott igazán jó eredményt, de jelenleg is folynak ez irányban kutatások). Ha a daganatot korai stádiumban sikerült felismerni és kis kiterjedésű, akkor elpusztítására a sugárterápiát részesítik előnyben, de előkezeléskor, illetve utókezelésben is szóba jöhet. Előbbiben zsugorítás a cél, utóbbiban a visszamaradt daganat elpusztítása.

Sugárterápiára nem reagáló, nagy kiterjedésű daganatok esetén a műtét a megoldás, ez pedig lehet részleges vagy teljes gégekiirtás. Ilyenkor a légcsövön készítenek egy nyílást (sztómának nevezzük), ez lesz a művi légzőnyílás, mely lehet átmeneti, és sajnos bizonyos esetekben végleges is. A részleges kiirtáskor az egyik hangszalagnak (vagy egy részének) az eltávolítása történik meg, s ilyenkor a beteg hangja is megmarad.

Teljes kiirtás esetén a hang elvesztése és állandó sztóma marad a műtét után, a beteg a sztómán keresztül lélegzik, beszélni nem tud, és sajnos más hangképzést kell megtanulnia. A kezelés (műtét, sugárterápia) után további rendszeres gondozásra, ellenőrzésre szorul, hiszen életminősége a kezelések miatt sokat romlik, számos fizikai és pszichés problémával kell megküzdenie.

Következmények, gondozás

A műtét jelenti a súlyosabb következményeket, hiszen ilyenkor a táplálkozás is zavart szenved, és a hangképzést is újra kell tanulni, sőt higiéniás problémák is jelentkeznek a sztóma miatt (a nyákot le kell szívni, tisztán kell tartani a nyílást, vigyázni kell fürdéskor, hogy ne kerüljön bele víz stb.). A sugárterápia miatt elsősorban szájhigiéniás, fogászati problémák okozhatnak gondot, szájszárazság, vérzékenység, a fogak romlása, a nyelv ízérzékelésének csökkenése, stb.

A gégeműtét vagy a sugárterápia után tehát nemcsak fül-orr-gégészeti (onkológiai, radiológiai, sebészeti) ellenőrzés szükséges, hanem indokolt a már említett dietetikus (táplálkozással foglalkozó szakember), logopédus (hangképzésben segítő szakember), illetve fogorvos és a háziorvos (laborvizsgálatok, sztóma ellenőrzése stb.) összefogása.

Megelőzés

Sokan talán unják is már, de sajnos ezúttal is a dohányzást kell első helyen említenünk az alkoholfogyasztás mellett. Amennyiben együttes az előfordulásuk, a gégerák kialakulásának kockázata tizenötszörös, vagy akár több is lehet, külön-külön „csak” négyszeresére növelik a daganat kialakulásának lehetőségét. E két tényező mintegy 90%-ban felelős a gégerák kialakulásáért. Természetesen egyéb kockázati tényezők is ismeretesek (pl. az azbesztrostok belélegzése, de az A- és C-vitaminok hiányát is felelőssé teszik), mindezek azonban elenyésző jelentőséggel bírnak a két legsúlyosabb rizikófaktorhoz képest.

A gégerák megelőzése érdekében tehát csökkentsük alkoholfogyasztásunkat, és szokjunk le a dohányzásról. Ha az említett gyanús tünetet észleljük, ne késlekedjünk szakemberhez fordulni!


Szerző: Dr. Jakab Csilla

« első‹ előző1.  |  2.  |  
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés