2017. Június 26. hétfő
"Fogatlan" csecsemők -  Óvodások szájápolása -  Felnőttkorban -  Plakk, ödéma, gyulladás -  Csak szakember segíthet -  A gócokról -  Góc keletkezése -  Gyakori szűréssel
A rendben tartott fogazat nemcsak a tökéletes rágás, és ezáltal a megfelelő emésztés előfeltétele, hanem esztétikai kérdés is. Egyes tényezőkön nemigen változtathatunk (ilyen például a fogzománc színárnyalata), nagyrészt rajtunk múlik azonban, hogy minél tovább, egészségesen megőrizzük valamennyi fogunkat. Ami mellesleg a pénztárcánknak sem jelent hátrányt.

Kevesen tudják, hogy gyermekeink fogainak védelméről már közvetlenül a fogantatás után el kell kezdeni gondoskodni. Különösen fontos a magzati élet 8-12. hete közötti időszak. Ilyenkor történik a fog szervtelepeinek a kialakulása, ekkor kezdenek kifejlődni az állcsontok és a fogcsírák.

fogápolás

Számos jelenség, betegség, illetve az anya helytelen életmódja már embrionális állapotban károsíthatja a fogak képződését. Többek között ismert bizonyos gyógyszerek, vírusfertőzések, a röntgensugárzás, alkoholfogyasztás és dohányzás károsító hatása az embrió egészének fejlődésére és ezzel együtt a fogak kialakulására is. Az ajak- és szájpadhasadékok kialakulásáért, a fogcsírahiány vagy későbbiekben a szám feletti fogak jelentkezéséért is legnagyobbrészt magzati ártalmak felelősek.

"Fogatlan" csecsemők

Csecsemőkorban az a legfontosabb, hogy gondoskodjunk a gyermek testi fejlődéséről. Az anyamellből való szoptatás igen fontos a normális szájpadlás kialakulásában. Mesterséges táplálás, cumisüvegből történő etetés következtében gótikus szájpad alakulhat ki, ami később fogívszűkülethez, harapási rendellenességekhez vezethet.

A szoptatási időszak után rendkívül fontos a táplálék minőségi összetétele és annak fizikai tulajdonságai. A fejlődő szervezetnek ekkor igen nagy szüksége van fehérjékre, ásványi sókra, vitaminokra, amelyek a fogak képződése szempontjából is fontosak. Káros a túlzottan sok pépes étel, mert ez nem készteti rágásra a gyermeket, és ennek hiányában károsodhat az állcsontok kifejlődése. Szénhidrátban gazdag, pépes ételek mellett a fogak szuvasodása is korán elkezdődik.

Gyakori jelenség csecsemőkorban az ujjszopás. Igyekezni kell a kisgyermeket négyéves koráig leszoktatni erről, mert ha tartósan fennmarad, megzavarja a fogzáródást.

Az első tejfog rendszerint fél évvel a születés után tör elő, majd normális esetben óvodáskorig fokozatosan mind a húsz tejfog előbújik. Csecsemőkorban még irreális fogmosásról beszélni. Azonban a majdani fogmosási szokások elsajátítását megkönnyítheti, ha a gyermek kezébe fogkefét helyezünk, hogy játsszon vele, és rágcsálja. A már előbújt fogakról a lepedéket egy kis gézlappal megpróbálhatjuk óvatosan letörölni.

Óvodások szájápolása

A fogápolás legfőbb célja 3-6 éves korban a tejfogak védelme. Ezeknek a rágáson kívül sok egyéb szerepük is van, talán az egyik legfontosabb, hogy a leendő maradandó fogaknak fenntartsák a helyet. A tejfogakra leselkedő legnagyobb veszély a fogszuvasodás. Hatékony megelőzése érdekében a gondos szájápolás ebben a korban már meghatározó tényező. Legalább minden főétkezés után illik megtisztítani a fogakat. A kisgyermeket meg lehet tanítani a fogkefe helyes használatára. Ajánlatos a kis fejű (kb. 2,5 cm), műanyag szálú fogkefe.

Legyen a gyermek számára elérhető helyen a fogkefe, a fogmosó pohár, és a fluortartalmú fogkrém. Kezdetben nem kell erőltetni a fogkrém alkalmazását, elég akkor elkezdeni, ha a gyerek megtanult már öblíteni és köpni. Bár hagyni kell rászokni az önállóságra, szükség van a szülői segítségre és legfőképp a példamutatásra. Már ebben a korban be kell gyakoroltatni a fogkefe helyes használatát: a rágófelszíneket a fogkefe előre-hátra történő, a fogak külső és belső felszínét a fogkefe körkörös mozgatásával, illetve az íny felől lefelé és felfelé irányuló mozdulatokkal kell tisztítani.

Az óvodáskor végén megkezdődik a fogváltás. Az első maradandó fog azonban még fogváltás nélkül, az utolsó tejőrlő mellett jön ki. Gyakran ezt is tejfognak nézik, és nem foglalkoznak eleget a tisztán tartásával, pedig e fognak kulcsszerepe van a maradandó fogazat kialakulásában, ezért nagy kár a korai elvesztése. A gyermeket már akkor érdemes elvinni fogorvoshoz amikor még nincs panasz Ilyenkor nem szükséges kezelés, nem találkozik kellemetlenséggel, fájdalommal, viszont alkalom ez arra, hogy megtudja, milyen is a fogászati vizsgálat és megismerkedhet a fogorvosával is. A rendszeres, félévenként javasolt fogorvosi ellenőrzés alkalmas a fogszuvasodás korai felismerésére és minél előbbi kezelésére.

Felnőttkorban

Száz ember közül csupán kettő mondhatja el magáról, hogy sem fogbetegsége, sem lyukas foga nincs. Mindenki tudja, mi lesz egy-egy szuvas fogának a sorsa, mellyel a fogorvost felkeresi, hiszen sajnos a tömések, fogpótlások mindennaposak életünkben. Nem sokan mozognak viszont otthonosan a fogágy (parodontium) betegségeinek területén. Laikusok számára a problémakör mint "ínyvérzés" vagy "ínysorvadás" ismeretes, és kevesen vannak tisztában a kezelés, illetve a megelőzés lehetőségeivel.

A szájüregben naponta képződik ragadós, bakteriális lepedék, amely az ún. kritikus zónákban, a fogközökben és az ínyszél mentén lerakódik. Ez a foglepedék (más néven dentális plakk) okozza a fogágybetegségeket. Idővel a lepedék fogkővé alakul, amely a fog és az íny közé is lerakódik. Ha a gyulladás csak az ínyszélre korlátozódik, annak megszűnte után a folyamat maradéktalanul gyógyul, feltéve, hogy a megfelelő kezelést időben elkezdjük. Ellenkező esetben a gyulladás mélyebbre terjed, eléri a fog rögzítőapparátusát (a csontot is), így a fog tartószerkezete egyre lazul, és ez kihulláshoz vezethet. A károsodás oka az, hogy a plakk ellen gyulladás alakul ki, aminek következtében viszont szövetpusztulás lép fel.

fogápolás

Plakk, ödéma, gyulladás

A fogfelszínt borító lepedékben mechanikus dörzsölés hiányában már néhány óra alatt is vastag bakteriális telepek képződnek. Ezek a baktériumok olyan enzimeket és toxinokat termelnek, amelyek hatására az ínyszél védelmi rendszerei aktivizálódnak, az íny ödémássá válik, és gyulladásos reakció lép fel. Komoly egyéni különbségek mutatkoznak abban, hogy az egyes emberek milyen összetételű és mennyiségű plakkot viselnek el gyulladás nélkül.

Az egyensúlyt jelentős mértékben meghatározza a szervezet aktuális védekezőképessége, illetve befolyásolják egyéb helyi, a plakk-képződést elősegítő kórtényezők. Ezzel magyarázható, hogy egyes belgyógyászati betegségekben (pl. cukorbetegség, vérképzőszervi, immunrendszeri, anyagcsere-betegségek), terhességben, bizonyos bőrbetegségekben a fogágybetegség kialakulásának veszélye fokozottabb, de céltudatos beavatkozással ilyenkor is elkerülhető. Igaz, csak tökéletes professzionális és egyéni szájhigiénia révén. Utóbbinak feltétele a rendszeres, fogorvosi rendelőben elvégzett, a célt elősegítő beavatkozás.

Hatásos oki terápiát kizárólag a plakkfelhalmozódás megakadályozásával folytathatunk. Csak a tökéletesen letisztított és kipolírozott fogfelszínek tarthatók olyan tisztán, hogy a gyulladást kiváltó bakteriális plakk felgyülemlését a beteg otthoni fogmosással ellensúlyozni tudja.

Csak szakember segíthet

Mi értendő a professzionális szájhigiénián? Ez nem egyenlő pusztán a fogkő eltávolításával (depurálás). Meg kell szüntetnünk az egyéb, ún. plakkretineáló tényezőket, amilyenek az elálló szélű koronák, tömések. Sajnos sokszor nem is régi, nagyon drága hidakat kell korrigálni vagy kicserélni, mert a pótlás úgy készült, hogy előtte a betegnek parodontális kezelésre lett volna szüksége. A torlódott fogak fogszabályozó kezelése is a szájhigiénia része túl az esztétikai szempontokon, hiszen a rendellenes állású fogazat nehezebben és kevésbé hatékonyan tisztítható.

Fontos a lehető legkorábban elkezdett parodontális kezelés, valamint az, hogy csak teljesen rendezett szájban készüljön végleges tömés vagy pótlás!

A gócokról

Ha arcunk feldagad, fogunk álmatlan éjszakát okozva fáj, sürgősen orvoshoz fordulunk, hogy panaszainkat gyorsan megoldja. Az akut, fogeredetű panaszok a betegnek sürgősségi jelzést adnak, így általában az orvosi kezelés nem marad el. De mi történik, ha tüneti kezelésre, például fájdalomcsillapítók szedésére a panaszok megszűnnek és a kezelést elodázzuk?

Amikor a szervezet valamely részén esetünkben a szájüregben, a fogak, illetve foggyökerek körül krónikus gyulladás alakul ki, és nem okoz panaszt, elmarad az orvoshoz irányító jelzés, a fájdalom. Szervezetünk "tűri" a baktériumokkal zsúfolt területet, de a mikroorganizmusok folyamatosan a vérkeringésbe kerülnek, és testünk "gyenge" pontjain megtelepedve, ott elszaporodva más szervek megbetegedését okozhatják immár jellegzetes tüneteket okozva. Ekkor beszélhetünk gócbetegségről.

Az ízületi panaszok, gyulladások jó része gócbetegség, de krónikus, tüneteket nem okozó, fogeredetű gyulladás következménye lehet még többek között a kötőhártya-gyulladás, a vese, a szív, az érrendszer bizonyos szöveteit érintő megbetegedés is. Sok allergiás kórkép kiindulása, illetve összetevője a fogászati góc.

A kiindulás tehát fogeredetű, panaszokat nem okozó krónikus gyulladás, a következmény viszont távoli szervek akut vagy krónikus, panaszokat okozó megbetegedése.

Góc keletkezése

Minden fog gócnak tekintendő, amely elhalt, mély, szuvas üreget tartalmaz, eredménytelenül vagy szakszerűtlenül gyökérkezelték, sérülés érte és ellátásban nem részesült. A letört fogak, a fogágyban maradt vagy az arcüregbe került gyökerek, a gyökér körüli, röntgenárnyékot is adó granulómák, ciszták szintén gócként szerepelhetnek.

Tudjuk, mennyi baj van a bölcsességfogakkal, főleg ha helyhiány miatt nem vagy csak részben törnek elő. Azonkívül, hogy fogsortorlódást, állkapocsízületi panaszokat, heveny fájdalmakat okozhatnak, egy részük az elő nem tört fogkorona körüli tasak és annak baktériumtartalmú kötőszövetes állománya miatt szintén fogeredetű góccá válhat.

Egyes esetekben (nem is ritkán!) bizonyos kisőrlők, gyakrabban a felső szemfogak elmaradnak a fejlődésükben, öröklött okok vagy fogsortorlódás miatt. A fog tehát nem tör elő, nem kerül rágósíkba, hanem visszamarad az állcsontban. Ilyenkor a korona körüli egyébként fiziológiás fogzacskó nem szívódik fel, kötőszövetes állományt tart fenn, ami rendkívül alkalmas táptalaj gócfertőzés kiindulásához.

Gyakori szűréssel

A rendszeres (félévente sorra kerülő), gondos fogászati szűrővizsgálatnak nemcsak a fogak koronáira kell kiterjednie, hanem a régi fogművek, hidak, koronák ellenőrzésére, a fogágy állapotára, a harapási viszonyokra is. Röntgenvizsgálattal a gyökértömött fogak állapota is megítélhető. Egy viszonylag régi, de a hazai gyakorlatban nemrégiben bevezetett vizsgálóeljárás így is fényt deríthet fogászati gócokra.

A Voll-féle elektroakupunktúrán alapuló komputeres mérés, mely bizonyos bőrpontokat és a fogakhoz tartozó nyálkahártya-területeket (odontonok) vizsgál, rezgés alapján észleli és a gócon kívül kimutatja a szájba került (vagy oda tervezett!) idegen anyagok híd, fém, korona, porcelán, gyökértömő anyag stb. zavaró hatását is. A gyakorlat azt igazolja, hogy a Voll-féle eljárás sokkal finomabb és érzékenyebb, mint a röntgenvizsgálat. Ha a fogászati góc kiderül és megfelelő megoldást nyer, a beteg és kezelőorvosa, illetve beküldője hosszú, hiábavaló vizsgálat- és kezeléssorozattól menekül meg.

Nem egyszer fordult elő, hogy ízületi panaszt, időszakos kötőhártya-gyulladást, idegrendszeri tüneteket vagy erőteljes hajhullást hónapokig, évekig kezeltek már mindennel, és csak akkor derült ki, hogy egy vagy több fogeredetű góc volt a tünetek hátterében.


2006. 09. 06. (Aktualizálva - 2011. 08. 17.)
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés