2017. Június 27. kedd
Kétféle típus -  Elméletek és okok  -  Kitartással, türelemmel
Az elhízottak között a népesség átlagához képest két-háromszoros a magas vérnyomásban szenvedők aránya, jóval gyakoribb a cukorbetegség, magasabb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. Sűrűbben fordul elő epekövesség, gyakoribb a légzési elégtelenség, csakúgy, mint a mozgásszervi és daganatos megbetegedések kialakulása.

Elhízásnak tekintjük, ha a testtömeg az ideálist legalább 20%-kal meghaladja. Többféle módszer alkalmas az ideális testtömeg meghatározására, legegyszerűbben az ún. Broca-index használható. A centiméterben kifejezett testmagasságból 100-at levonva, majd a kapott értéket további 10%-kal csökkentve kapjuk meg kgban az ideális testsúlyt. Például a 170 cm magas egyén ideális testsúlya: 170-100=70-7=63 kg.

fogyás

Újabban a normális súlyhatárokat, a túlsúlyt és az elhízást, illetve annak fokozatait az ún. testtömegindexszel (BMI) határozzák meg. Úgy számíthatjuk ki, ha a testsúlyunkat (kg) elosztjuk a méterben kifejezett testmagasságunk négyzetével (pl.: 63:1,72 = 21,79).

Kétféle típus

Egészségügyi szempontból az sem mindegy, hogy az elhízás milyen típusú.

Akiknél elsősorban a hasra és a törzsre rakódik le jelentékenyebb mennyiségű zsírtömeg, azok (szemléletes képi hasonlattal élve) alma típusú elhízásban szenvednek, míg körte típusúak azok, akik csípőre és combra híznak. Tudományos kutatások igazolják, hogy az alma típusú elhízás hajlamosít a magas vérnyomásra, az agyvérzésre, a szívkoszorúér-betegségre, cukorbetegségre, magas koleszterinszintre.

Szerencsésebbek a körte típusúak, mert ez főként esztétikai probléma, bár a visszeresség, a mozgásszervi megbetegedések őket sem kímélik. Egészségügyi szempontból tehát nem is az a legfontosabb, hogy milyen mértékű az elhízás, sokkal lényegesebb a plusz zsírszövetek elhelyezkedése, megoszlása.

Elméletek és okok

Számos elmélet született mind az elhízás okairól, mind a kilók leadásának módszereiről. Gyakori nézet, hogy a testsúlygyarapodás hátterében hormonális okok állnak. Kétségtelen, hogy az elhízottaknál megfigyelhetők hormonális zavarra utaló gyanús eltérések, mint pl. korán jelentkező pubertás, menstruációs zavar vagy fokozott szőrösödés. Ezekről a rendellenességekről azonban szerencsére gyakran kiderül, hogy maguk is az elhízás következményei, annak megszűntével a tünetek elmúlnak.

Nem elhanyagolható az örökletes tényezők szerepe sem. Normál testsúlyú szülők gyermekének alig 10% az esélye az elhízásra, az egyik szülő kövérsége esetén azonban már 50%, ha pedig mindkét szülő túlsúlyos, 80% a valószínűsége annak, hogy a gyermek is kövér lesz. Szinte minden tudományos nézet egyetért abban, hogy leggyakrabban a helytelen étkezési szokások és a mozgásszegény életmód idézik elő a túlsúlyt.

Kitartással, türelemmel

Fogyni csak óvatosan, lassan lehet, heti fél kilogrammnál többet nem szabad leadni. Izmaink megtartása érdekében rendkívül fontos a rendszeres testmozgás, de ennek mértékét, intenzitását szívünk és érrendszerünk állapotától kell függővé tenni. Ha ilyen problémák gyanúja merül fel, mindenképpen szükséges belgyógyász-kardiológus tanácsát kérnünk.

Kövér emberből karcsúvá válni életmódváltást jelent. Régmúltban gyökerező táplálkozási szokásainkat kell átalakítanunk, rendszeres testmozgást kell végeznünk. Ha ez nem sikerül, nem remélhetünk tartós sikert. Fogyasszunk alacsony kalóriatartalmú zöldséget, baromfihúst, számoljuk a kalóriákat! Ha elég ideig ellenállunk a zsír, olaj, só, és főképpen a cukor csábításának, bizonyos idő elteltével már nem fogunk sóvárogni utánuk, ugyanis lecsökken szervezetünkben az ezeket a tápanyagokat bontó enzimek szintje.

A mértékletes táplálkozást nemcsak a fogyókúra idején kell betartanunk, hanem egész életünkben, ez azonban nem jelenti azt, hogy le kellene mondanunk az evés örömeiről. Az elfogyasztott ételeknek nem elsősorban a mennyiségén, hanem a minőségén kell változtatnunk, így nyerhetünk hosszabb, egészségesebb életet.



Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés