2019. November 19. kedd
A sírás előnyei -  Hormonok irányítják
Egy kiadós sírás nem csak a lelket könnyíti meg, de számos kutatási adat utal arra, hogy a szervezetnek is jót tesz, például enyhítheti az allergiás tüneteket és a reumás ízületi gyulladás okozta fájdalmat. Lássuk, miben segíthet egy kis könnyezés!

A sírás előnyei

Az Indianai Egyetem legújabb kutatása szerint azok a sportolók, akik egy meccsük elvesztése után jól kisírják magukat, hosszú távon jobban teljesítenek. A kutatók szerint ez a „gátlástalanság” tulajdonképpen magas önbecsülésüket jelzi.

sírás

Arra is utalnak kutatások, hogy a sírás segít az immunrendszer szabályozásában. Egy 2006-ban végzett kísérlet során 60 ekcémában és latex-allergiában szenvedő beteget kértek fel arra, hogy nézzék meg a Kramer kontra Kramer című romantikus filmet. A film előtt és után a kutatók latexet helyeztek az alanyok bőrére, és megvizsgálták a reakciót. Kiderült, hogy azokban a résztvevőkben, akik sírtak, kisebb bőrreakció jelentkezett, mint azokban, akik nem könnyezték meg a filmet.

Egy reumás ízületi gyulladásos betegeket vizsgáló japán kutatás pedig azt mutatta ki, hogy azok, akik könnyen elsírják magukat, kevesebb fájdalmat és tünetet tapasztalnak, mint azok, akik kevésbé érzelmesek.

Hormonok irányítják

Ad Vingerhoets, a Tilburgi Egyetem pszichológus professzora szerint a nők általában gyakrabban sírnak, mint a férfiak, ugyanakkor az élet jelentős eseményeikor, például gyász esetén, a két nem azonos arányban sír. A kutatások azt mutatják, hogy a férfiak hajlamosak a pozitív eseményekkor sírni, míg a nők inkább a negatív események bekövetkezésekor sírják el magukat.

A különbségek a hormonoknak köszönhető. A nőkben a prolaktin a sírásért felelős legfontosabb hormon, melynek szintje sírás előtt és alatt megemelkedik. Vingerhoets professzor szerint a férfiak esetében a tesztoszteron hormon gátolhatja a sírást, ennek köszönhető, hogy ők ritkábban sírnak, mint a nők. Természetesen az emberek személyiségétől is függ, hogy milyen gyakran sírnak – a neurotikus és az érzékeny, empatikus emberek például nagyobb valószínűséggel fakadnak könnyekre.

A prolaktinszint növelése révén az alkohol is megríkathatja az embert. A kialvatlanságtól is nagyobb eséllyel sírunk, ami azzal magyarázható, hogy az állapot az érzelmeinket szabályozó limbikus rendszert befolyásolja.

A limbikus rendszer működését valamilyen betegség, például stroke vagy agysérülés, illetve Parkinson-kór, Alzheimer-kór vagy szklerózis multiplex is kibillentheti az egyensúlyából. Ilyen esetben patológiás sírásról, más néven érzelmi inkontinenciáról beszélünk.


Forrás: Medipress
2011. 10. 13.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés