Navigáció
Poll
Tartalom megosztás
Christine Berg, az Egyesült Államok Országos Egészségügyi Intézeteinek (NHI) kutatója és csapata mintegy 70 ezer nőt vont be tanulmányába, akiknek egyik fele 1993 és 2001 között évente vett részt vér- és ultrahangos vizsgálattal végzett petefészekrák-szűrésen, míg másik felük nem részesült a vizsgálatokban.
A résztvevők 2010-ig tartó nyomon követése során a rendszeres szűrővizsgálatok ellenére mindkét csoportban a nők több mint háromnegyedénél 3-as vagy 4-es stádiumban diagnosztizálták az időközben kialakult petefészekrákot. A két csoportban hasonlóan alakult a daganat miatti halálozás aránya is: a szűrésen részt vett daganatos betegek 55,6%-a, a többieknek pedig 56,8%-a halt meg.
„Tudjuk, hogy amikor a petefészekrákot 1-es stádiumban megállapítják, akkor 5 éves túlélési esélye 85-90 százalék. A kérdés az, hogy azonosítható-e egy általában 3-as vagy 4-es stádiumban diagnosztizálható rák eléggé korán ahhoz, hogy be lehessen avatkozni?” – vetette fel Berg, az eredményeket a Journal of the American Medical Association (JAMA) című orvosi folyóiratban bemutató tanulmány szerzője.
Korábbi tanulmányok hasonló eredményre jutottak a petefészekrákkal kapcsolatban. Májusban a Journal of Clinical Oncology című szakfolyóiratban írták ausztrál kutatók, hogy a tünetek megjelenése után gyorsabban diagnosztizált és kezelt petefészekrákos nők túlélése nem volt jobb, mint azoké, akiknél később kezdődött a terápia.
Azoknak a nőknek volt hosszabb a túlélési ideje, akiknél a tünetek jelentkezése előtt, rutinvizsgálat során diagnosztizálták a petefészekrákot: átlagosan négy év a másik csoport három évéhez képest. A kutatók úgy vélik, ha a petefészek rákja már eléggé előrehaladott ahhoz, hogy tüneteket okozzon, akkor lehetséges, hogy a kezelés már kevéssé javítja a páciensek többségénél a túlélést.
| Ossza meg: |
| Kövessen minket: |
|
