Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (http://www.vital.hu)

Néhány szó a gyógytestnevelésről

Mi is az a gyógytestnevelés? Legtöbben nagyon keveset tudunk róla egészen addig, amíg gyermekünkön felfedezve valamilyen tartási rendellenességet eljutunk egy ortopéd szakorvoshoz. Legtöbbször az iskolaorvos vagy a háziorvos ad beutalót a szakrendelésre, hogy kiderítsék, van-e valamilyen gerincrendellenesség, rossz, aszimmetrikus tartás a háttérben.

Korrekció és prevenció

Kezünkben a beutalóval a következő lépés: eljutni a megfelelő helyre minél hamarabb. Minden iskolának törvény szabta kötelessége biztosítani a fent említett gyermekek számára a gyógytestnevelés foglalkozásokat. Ha erre nincs módja, pl. túl kevés a gyerekek száma, nincs rá megfelelő végzettségű tanár stb., a besorolt gyerekeket a kerület másik iskolájába, egy úgynevezett gyógytestnevelési központba kell átirányítani. Minden iskolában megtalálható az adott iskola gyógytestnevelőjének neve és a foglalkozások helyéül szolgáló iskola címe. Célszerű felkeresni az iskolaorvost is.

A foglalkozásokat kis csoportokban gyógytestnevelő tanárok vezetik délutánonként. Heti 2x45 perc tornatermi és egyszeri uszodai foglalkozást kell tartani – az úszást természetesen csak abban a kerületben, ahol az megvalósítható. Ezeken a délutáni "tanórákon" kifejezett törzsizom-erősítés, kondicionálás és játékos tartásjavítás az elsődleges feladat. Törekszünk korrigálni a deformitásokat, kielégíteni a gyerekek mozgásigényét és kompenzálni az ülő életmód okozta problémákat. Kiemelkedő feladatunknak tartjuk a mindennapi mozgás jelentőségét és napi szükségletté válását a gyerekek, a fiatalok és később a belőlük váló felnőttek életében.

Az uszodai foglalkozások gyógyúszást foglalnak magukba. Itt mindenki úszástudásának, korának és betegségének – ami lehet belgyógyászati is – megfelelő gyakorlatcsoportot kap, és rendszeresen elvégez. Az úszás szerves kiegészítője a tornatermi foglalkozásoknak. Remek izomlazító, erősítő, pszichés relaxáló, korrekciós, a kardiovaszkuláris rendszert fejlesztő hatást lehet elérni a különböző edzésmódszerek, feladatok kombinálásával.

A továbbiakban ismertetek néhány mindenki számára hasznos gyógyúszó feladatot. Kevés gyakorlással bárki elsajátíthatja és rendszeresen beillesztheti a már meglévő úszásprogramjába. Ezek a gyakorlatok változatossá teszik az úszást, és még azok számára is van jótékony hatásuk, akik nem szenvednek semmilyen mozgásszervi betegségben. Komplex hatásuk ebben az esetben megelőző, preventív célokat szolgál.

Gyógyúszó feladatok

1. Hátúszó lábtempó (krallozás), a tarkó alatt egy úszólappal:

Könyökünket húzzuk hátra (a medence alja felé), miközben mellkasunkat megemeljük úgy, hogy kiemelkedjen a vízből. Tartsuk ezt a helyzetet 2 másodpercig, majd lazítsuk el izmainkat. (A láb végig tempózik.) Légzés: Mellkasemelésnél beszívjuk a levegőt, lazításnál kifújjuk.

Variációk: Úszólap nélkül is végezhető, vállra tett kézzel. Hatás: Az alaphelyzet során a nyakizmok ellazulnak, a fej alátámasztott helyzetben van. A mellkaskiemelésnél a mély hátizmok és a lapockazáró izmok megfeszülnek, és ezáltal erősödnek.

2. Hason gyorsúszó lábtempó (krallozás), úszólap a kézben:

Egyik karunkkal érintsük meg az ellenoldali lapockánkat. Könyökünket emeljük minél magasabbra. Tartsuk meg ezt a helyzetet 2 másodpercig, majd engedjük karunkat vissza a lapra. Végezzük el a feladatot a másik karral is. Légzés: Miután mindkét karral elvégeztük emeljük ki a fejünket a vízből előre: belégzés, a víz alatt pedig kilégzés. Variációk: Mell lábtempóval is végezhető, 1 láb 1 kartempó. Hatás: A felületes hátizmok erősítésére szolgál. Folyamatos kilégzés mellett jól fejleszti a tüdő vitálkapacitását.

3. Mellúszó lábtempó ("békaláb") deszkával, váltottkarú nyújtózás:

A nyújtózás vállból történjen, minél jobban előrenyújtva a kart, miközben a másik könyök is nyújtva marad. Fejünket hajtsuk a vízbe. Légzés: Négy nyújtózás alatt kilégzés, majd egy belégzés. Variációk: Úszólap nélkül, vagy gyorsúszó lábtempóval. Hatás: A lábtempó a csípőízület kimozgatására kiváló. A nyújtózkodás nyújtó, erősítő, átmozgató jellegű gyakorlat.

4. Pároskarú hátúszáss

Mindkét karunk azonos mozgást végez a víz fölött és alatt is. A két kar minél közelebb fogjon vizet a fej vonalához, nyújtott könyökkel. Légzés: Tetszőleges ritmusban. Variációk: Mellúszó lábtempóval, láb között bójával, tenyér ellenállással. Hatás: Hatékonyan átmozgatja a hát, és karizmokat. Mell lábtempóval végezve az ágyéki gerincszakaszon csökkenti a homorú (lordotizáló) tartást.

5. Mellúszó lábtempó hason, kéz a csípő mögött összefűzve:

2-3 lábtempó alatt a lapockáinkat összezárjuk, és a vállakat hátrahúzva tartjuk, majd lazítsuk el a vállövet. Légzés: 2-3 lábtempó alatt kilégzés a vízbe, majd a fej előreemelésével vegyünk levegőt. Variációk: Krallozó lábtempó, vagy akinek a levegővétel gondot okoz, végezze háton. Hatás: Erőteljes felületes hátizom erősítő gyakorlat. Háton végezve az elülső combizmokat jól fejleszti.

A délutáni foglalkozások népszerűek a gyerekek körében, hiszen kötetlenebb a légkör, és a tanárok sok játékos feladattal igyekeznek oldani a hasonló karakterű gyakorlatok monotóniáját. Azt pedig kár ecsetelni, hogy úszni a legtöbb gyermek szeret.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
http://www.vital.hu/themes/sick/uszas2.htm