Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://www.vital.hu)

Bátran vágjon bele! – Az orrplasztika

Nem volt véletlen talán, hogy Edmond Rostand, amikor megformálta híres hőse, Cyrano de Bergerac, a nemes lelkű, gáncs nélküli lovag alakját, épp az orrát szemelte ki arra, hogy csúnyának ábrázolja. A minden más szempontból kiváló férfiút ez a kicsiny testi hibája szerelme beteljesülésében tragikusan esélytelenné teszi. Valóban ilyen fontos eleme a megjelenésünknek az orrunk alakja? Az orrplasztikai műtétre jelentkező páciensek nagy száma alapján feltétlenül azt kell gondolnunk, hogy igen!

A híres orrmonológban Cyrano kigúnyolja magát: „.. Én nem járnék ám vele, / Sebészt hívatnék, hogy metélje le!..." A drámai hős sorsát egy esetleges orrplasztika után természetesen céltalan dolog latolgatnunk, de a mindennapi praxisban sokszor tapasztalunk operált betegeink életében örömteli fordulatokat. Mi lehet ennek az oka?

Az arcunk személyiségünk testi valóságának legfőbb hordozója. Az orr alakja, nagysága, arányai az arc karakterét rendkívüli ménekben meghatározó tényezők. Hibái nem leplezhetők öltözködéssel, hajviselettel, kozmetikumokkal, mint sok más kedvezőtlen testi adottság. A megfelelő indikációval végzett, technikailag pontosan kivitelezett orrplasztika az arc harmóniáját állítja helyre, ezáltal jelentősen befolyásolja a megjelenést.

Az esztétikum kérdésében, hasonlóan a testi szépség más jegyeihez, az orr esetében sem adhatók meg merev szabályok, ezek kortól, nemtől, testalkattól, társadalmi közegtől függően erősen változhatnak. Ennek ellenére – bizonyos fenntartásokkal – érvényesek olyan klasszikus arányok, amelyek mellett az orr méretét, alakját a legtöbb szemlélő esztétikusnak tartja.

Nem mindig az orral van a baj

Orrplasztikát, csakúgy mint bármely esztétikai műtétet, kizárólag a páciens indikálhat saját magának, csak akkor jön szóba műtét, ha az illető maga határozza el, hogy külsejét meg szeretné változtatni. Az orvos feladata csupán az esetleges ellenjavallat felállítása lehet azokban az esetekben, amikor úgy ítéli, hogy a kívánt változtatás technikailag kockázatos, kivitelezhetetlen, vagy ellentmond az esztétikai normáknak. Némelyik páciens esetében felmerül, hogy személyisége pszichológiai szempontból nem elég stabil ahhoz, hogy ilyen műtétet vállalhasson. Sokuknál nehezen feltárható lelki problémák törnek felszínre a konkrét esztétikai panasz képében. Ezt az orvosnak fel kell ismernie, és a beteget a gyógyászat más szférái felé kell irányítania.

Az orr egész életünk folyamán növekszik. A gyermeki arckoponya és az orr csontosporcos váza a serdülőkor táján igen erőteljes fejlődésnek indul, melynek során alakja is sokat változik, elnyeri felnőttkori arányait. Öregkorban elsősorban a bőr alatti kötőszövet szaporodása, átalakulása folytán nő tovább az orr. Esztétikai orrkorrekciót a serdülőkori növekedés befejeződése előtt nem ajánlott végezni. Az alsó korhatár leányoknál a 16-17, fiúknál a 17-18. életév. el

Mire számíthatunk?

Az orrplasztika korszerű szemlélete az orrot esztétikai és funkcionális egységnek tekinti. Az alaki elérések korrekciója és az esetleges orrlégzési panaszok műtéti megoldása többnyire egy időben, egy műtéttel történik meg. A külső orr ferdeségével járó orrsövényferdülések esetén teljesen lehetetlen a két terület műtétjét szétválasztani.

Az orrdeformitások korrekciója igen összetett műtét, a bonyolultabb esetek megoldása több órát is igénybe vehet. Az egyszerűbb, rövidebb operációk helyi érzéstelenítésben is kivitelezhetők, a hosszabbak esetében mind a beteg, mind az operatőr számára kedvezőbb a narkózis igénybevétele. A páciens számára általában nem maga a műtét, hanem az azt követő néhány hét jelent megterhelést, mivel a legtöbbször néhány napra orrtamponokat helyezünk be; egy, esetleg két hétre az orr külső rögzítése, gipszelése is szükséges. A szemhéjak kisebbnagyobb fokú átmeneti bevérzése elkerülhetetlen, bár a korszerű technikák alkalmazásával törekszünk arra, hogy a műtéti traumát a lehető legkisebbre csökkentsük. Aki ilyen műtétre készül, fontos tudnia, hogy kéthárom hétig nem fog tudni elegánsan megjelenni a gipszrögzítés és a bevérzések miatt.

A leggyakoribb panaszok orvoslása

A leggyakoribb esztétikai panasz, amely miatt az orrplasztikával foglalkozó specialistákat felkeresik, az orrháti púp, az orrprofil vonalának domborúsága. Ilyenkor nem csupán a púpot távolítjuk el, hanem az orr csontos és porcos vázának egészét arányosan megkisebbítjük. Szintén gyakori panasz az orrcsúcs tömegessége, lógása. Ezekben az esetekben az orrcsúcs és az orrsövény vázát alkotó porcok megkisebbítését, átformálását végezzük. A bőr mindkét esetben hasonlóan viselkedik, rugalmasságánál fogva passzívan felveszi az új váz alakját. Legtöbbször megfelelő műtéti feltárás érhető el kizárólag az orr belsejében ejtett metszésekkel is. Nagyon deformált orr műtétjénél, vagy korábban már operált orr ismételt feltárásakor szükség lehet az orrbemenet táján kicsiny, külső bőrmetszésekre is, ezeknek technikája azonban már annyira kiforrott, hogy csupán vékony, gyakorlatilag észrevehetetlen heggel gyógyulnak.

Másoknál a túlságosan homorú orrháti profil okoz súlyos lelki terhei. Ekkor a csontosporcos váz pótlását, nagyobbítását végezzük. Csaknem minden ilyen esetben saját, élő szövetet ültetünk át. Ez többnyire porcszövet, amelyet az eredményhez képest minimális áldozat árán magából az orrból, máskor a fülkagyló porcából, ritkábban valamelyik bordaporcból nyerünk, egy kis, kiegészítő műtéti lépés során. Az átültetett anyag egy része felszívódik, de túlnyomó hányada a befogadó helyen életben marad, és tartósan biztosítja a kívánt alakot. Az orrhát bőre a reális mértékben megnagyobbított váz alakját ez esetben is rugalmasan felveszi.

A legösszetettebb műtétet a ferde orrnak nevezett deformitás igényli. Ennek kialakulásában gyakran játszik szerepet az orrot ért trauma, de sokszor minden ilyen előzmény nélkül is fejlődhet ferdén az orr. Mint már említettük, ekkor a ferde orrsövény egyidejű korrekciója is elengedhetetlen.

Visszatérő önbizalom, magabiztos fellépés

Sokan tekintenek úgy az esztétikai sebészetre, így az orrplasztikára is, mint valamely nem „tisztességes” módszerre, amellyel a túlságosan hiú emberek igyekeznek magukat a „természet ellenében”, kényükkedvük szerint átváltoztatni. Mint ezen a területen működő orvos, ellenkező meggyőződésemnek megfelelően, gyakran szállok vitába ezzel a véleménnyel, és nem pusztán filozofikus síkon, hanem a gyakorlat által igazolt tapasztalatom alapján.

Sok esetben volt páciensem olyan bájos, fiatal lány, aki esetleg többéves kételkedés és vívódás után vállalkozott plasztikai műtétre, hogy az egész lényét befolyásoló, önbizalmát megingató, stigmának érzett csúnya orrát megváltoztassa. Aki tapasztalta már, hogy milyen határtalan örömet jelent egy ilyen ifjú hölgy számára egy műtét szép eredménye, aki esetleg az illető környezetében élve látta azt a varázsütésszerűen bekövetkező és hosszan ható felszabadító érzést, amit a nem kívánt adottságtól való megszabadulás hozott, az nem kérdőjelezi meg többé ezeknek a műtéteknek a létjogosultságát. Az ilyen sikerhez azonban, a műtéti technika magas szintje mellett, nagyon gondos műtéti tervezés, a páciens és orvosa közötti teljes összhang vezethet.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://www.vital.hu/themes/sick/orrplasztika.htm