Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://www.vital.hu)

Közelednek a vizsgák, hogyan tanulhat a leghatékonyabban?

Ha egész évben vagy félévben elhanyagoltuk a tanulást, akkor jöhet a sokak számára ismerős tűzoltó módszer, amikor kb. 48 óra alatt magoljuk be az egész anyagot. A vizsga ilyenkor sikerülhet, de a tanultakból később már biztosan nem emlékszünk semmire. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem ez a tanulás legcélravezetőbb módszere. De mi is az a tanulás? Mikor, mit és hogyan tanulunk?

A tanulás tudományos definíciója szerint úgy határozható meg mint "a viselkedés viszonylag állandó megváltozása gyakorlás eredményeképp". (Itt szeretném felhívni minden kedves diák figyelmét a gyakorlás szóra. Magyarán: nem árt, ha a vizsga anyagával nem a vizsganap előtti estén ismerkedünk meg.) De térjünk vissza a tudományos magyarázatokhoz.

Egész életünkben

A tanulás egész életünket áthatja, születéstől a halálig (jó pap is holtig tanul). Gyermekként megtanuljuk, hogyan viselkedjünk mint fiú, és hogyan kell viselkedni mint lány. Megtanuljuk, hogy egy szituációban mi a legmegfelelőbb viselkedés. Ennek például döntő szerepe lehet akkor, ha a szomszédba átrepült labdánkat szeretnénk a kissé morózus Gizi nénitől visszaszerezni. Ugyanis, ha kedvesek és aranyosak vagyunk vele minden nap (legmegfelelőbb viselkedés), nagyobb eséllyel indulunk labda-visszaszerzési akciónkban (adott szituáció). És természetesen ott van az iskolai tanulás mint sokak rémálma.

Most lássuk, hogyan tanulunk, azaz ismerkedjünk meg a tanulás négy fajtájával egy-egy hétköznapi példa segítségével.

Amire nem kell figyelni

Az első a habituáció, mely a tanulás legegyszerűbb formája. Ennek során megtanuljuk azoknak az ingereknek a figyelmen kívül hagyását, melyek ismerősek és nincs komoly következményük. Ez olyasmi, mint mikor az ember megtanulja élete párjának állandó zsörtölődését figyelmen kívül hagyni, és nem ugrik minden egyes mondatra. Így jelentősen megnöveli házasságuk időtartalmát, és talán életünk párja is leszokik a folytonos morgásról.

Pavlov és kutyája

A tanulás második formája a klasszikus kondicionálás. Csak annyit mondok, Pavlov, s remélem már mindenki nyáladzik. Iván Pavlov orosz fiziológus figyelte meg azt a jelenséget, melynek lényege, hogy egymástól független ingerek képesek ugyanazt a választ kiváltani, ha időben (rövid időn belül és megbízhatóan) követik egymást. Pavlov kutyákkal kísérletezett. A két inger, melyeket bemutatott a kutyáknak, az étel és egy fényjelzés volt. Az étel látványától természetesen minden kutya nyáladzani kezdett és a fényre ilyen reakciójuk nem volt. Ha azonban az étel megjelenését közvetlenül és mindig (tehát megbízhatóan) megelőzte a fényjelzés, a kutyák egy idő után már a fényinger egyedüli megjelenésére is nyáladzani kezdtek, mivel megtanulták, hogy utána nem sokkal jön az étel is.

Kissé talán bonyolult, de egy egyszerű példával talán érthetőbbé válik. Mindenki látott már gyermekével birkózó anyukát a fogorvosi rendelő előtt. A gyermek rossz tapasztalatai alapján fúrás, faragás, húzás, tömés már a rendelő látványától, az onnan kiáradó jellegzetes szagtól és a fúró puszta hangjától is hisztigörcsöt kap. Na, ez a klasszikus kondicionálás.

Büntetés, jutalmazás

A tanulás harmadik formája az operáns kondicionálás. Ennek során azt tanuljuk meg, hogy mi fog történni, ha adott módon viselkedünk. Büntetés illetve jutalmazás vár-e ránk azután, hogy. Példám ismét gyermeki. Egy jól irányzott dobás után, mely ablakot tört, máris rohantunk, mert megtanultuk, hogy úgyis ordítás és egykét pofon lesz a "jutalmunk".

Komplex tanulás

És végül negyedikként a komplex tanulás. Ez a tanulás túlmutat a kétfajta kondicionáláson. Ebben az esetben nem csak asszociációkat tanulunk meg, hanem egy helyzetre megoldási stratégiákat dolgozunk ki, vagy fejben oldunk meg egy helyzetet, mielőtt a gyakorlatban tennénk ezt. Például: egy jól ismert városrészt végig tudunk fejben járni vagy megtervezni egy útvonalat anélkül, hogy ténylegesen ott lennénk.

Néhány jó tanács vizsgára készülőknek

Visszakanyarodva a vizsgalázban élő diákokhoz, néhány tanács, ötlet a tanuláshoz:

• Ha már nagyon fárad, de még tanulnia kell, ne kávét igyon, hanem teát. A tea élénkítő hatása ugyanis tovább tart.
• Népi regék szerint a koncentrációs és tanulási zavarokban segít, ha néhány hétig borsmenta teát iszunk, naponta három csészével. Nem nehéz betartani, hiszen a borsmenta íze kellemes.
• Néhány illóolaj párologtatása jótékonyan hat az elmeműködésre. Ilyen például a borsmentaolaj, a korianderolaj, a rozmaringolaj, a gyömbérolaj, a zsályaolaj és az édesköményolaj.
• Néha iktasson be egy kis testmozgást is.
• Várja a csodát, hátha elmarad a vizsga.

Arccal a vizsgák felé, sok sikert kívánok!



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://www.vital.hu/themes/psyc/learn1.htm