Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint a nagyobb agytérfogat nem jelent azt, hogy az északi emberek emiatt intelligensebbek lennének. A megnagyobbodást elsősorban az okozza, hogy a látásért felelős agyi terület erőteljesen megnövekedett, közölték a kutatók a Royal Society's Biology Letters című folyóiratban.

A szakemberek összesen 55, oxfordi és cambridge-i múzeumokból származó emberi csontváz szemgödrét és koponyatérfogatát mérték meg, a csontok 12 külön populációból, és a világ legkülönbözőbb tájairól származtak. A kutatók azt vizsgálták, hogy létezik-e bármiféle összefüggés az agy és a szemgödör mérete, valamint a földrajzi szélesség közötti. „A vizsgálatok során egyértelmű és pozitív összefüggést fedeztünk fel a koponya és a szemgödör mérete, illetve a földrajzi szélesség között” – nyilatkozta Eiluned Pearce, a kutatás vezetője a BBC Newsnak.

A legnagyobb méretű koponyák Skandináviából, míg a legkisebb térfogatú koponyák Mikronéziából származtak. „Mind a Föld felszínét érő fény mennyisége, mind a téli nappalok hossza csökken, ahogy távolodunk északi, vagy déli irányba az Egyenlítőtől” – mondta Pearce.

A tanulmányból kiderült, hogy az emberi evolúció e folyamata nagyban hasonlít az éjszakai állatokéra, ugyanis a bagolynak, illetve a hajnali szürkületben elsőként éneklő madaraknak is megnagyobbodott a szemük, hogy jobban lássanak a sötétben, mondta Robin Dunbar professzor.