A kutatók egy adott napon – 2007. május 8-án – 75 ország 1300 intenzív részlegén ápolt 13 796 felnőtt adatait gyűjtötte össze. Kiderült, hogy a páciensek 51 százalékánál állt fenn valamilyen fertőzés.

Az esetek 64 százalékában tüdőfertőzés fordult elő, de gyakori volt a hasi fertőzés és a szepszis is. A leggyakoribb baktériumnak a Staphylococcus aureus bizonyult, de szintén elterjedt volt a Pseudomonas baktériumcsalád és az E. coli is.

A fertőzött betegek 71 százaléka megelőzésként vagy kezelésként antibiotikumot kapott.

„A fertőzések és a hozzájuk kapcsolódó szepszis a vezető halálokok a nem-kardiális intenzív ápolási részlegeken, halálozási arányuk pedig elérheti a 60 százalékot is” – írták a kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) című szaklapban megjelent tanulmányukban.

Megjegyzik azt is, hogy bár a megfelelő antibiotikumok időben történő alkalmazása életmentő, a tendencia maga kedvezőtlen, mert hozzájárul az ellenálló baktériumok kialakulásához és terjedéséhez.