Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (http://www.vital.hu)

8 óra munka, 8 óra görcsölés: a munkahelyi stressz hatásai

A munkahelyi stressz a munkavállalók 28%-át, közel 40 millió felnőtt egészségét veszélyezteti az Európai Unió tizenöt tagállamában – számolt be az Országos Egészségfejlesztési Intézet A megtérülő szívesség: a munkahelyi egészség című konferenciáján.

A számszerűsített stressz

A munkahelyi stressz az oka a munkával összefüggő egészségi problémák miatti hosszabb távollétek több mint negyedének. A munkahelyi stressz komoly problémát jelent az EU-s munkavállalók számára, 2000-ben 9%-uk, azaz 12 millió személy számolt be arról, hogy munkahelyén megfélemlítés áldozata volt.

A mindennapi életben, így munkahelyünkön is elkerülhetetlen, hogy különböző stressztényezőkkel kerüljünk szembe. Okai lehetnek a túlterheltség, a nem megfelelő körülmények, a határidők, a túlórák, a kedvezőtlen légkör. Az Európai Unió összes dolgozójának csaknem harmadrésze (41,2 millió ember) szenved munkahelyi, illetve munkával kapcsolatos stressztől.

A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban (pl. gyakoribb megbetegedések), mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár, mivel a munkahelyi hiányzások és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg az európai uniós tagállamokat, és a termelékenység csökkenése is komoly károk forrása lehet. Magyarországon a betegségek közvetlen és közvetett költségei 2005-ben összesen 6 157 milliárd forintot tettek ki, a betegséggel összefüggő pénzügyi terhek összesen több, mint 6 ezer milliárd forintot, a teljes GDP majdnem 28 százalékát.

Hova vezet, ha stresszelek?

A munkahelyi stressz bizonyíthatóan súlyos egészségkárosodásokhoz vezethet. Amikor a munka során valaki stresszben van, nagy mennyiségű stresszhormon kerül a véráramlásba, gyorsul a szívritmusa, megnő a vérnyomása és megfeszülnek az izmai. Mindez nem okoz jelentős problémát, ha csak alkalomszerűen jelentkezik. Azonban tartós feszültség esetén az emberi test folyamatosan készültségben áll, így megnő a különféle panaszok és betegségek kockázata. A munkahelyi stressz számlájára írható a fejfájás, az álmatlanság, a depresszió, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, az étvágytalanság, az ingerlékenység, valamint könnyen idegösszeomláshoz, gyomorfekélyhez, és különféle szívkoszorúér-megbetegedésekhez vezethet. A nők esetében drasztikusan rontja a gyermekfogantatási képességet, ők ráadásul hajlamosabbak is a stresszre, mint a férfiak.

A stressz egyik megnyilvánulási formája a depresszió. Elsősorban érzelmi (például lehangoltság, szorongás) és vegetatív (pl. alvászavar) tünetekkel járó betegség. Nem ritka, hogy különféle testi tüneteket, fájdalmat okoz, leggyakrabban derék- vagy hát, nyaki, hasi vagy ízületi fájdalmakat, illetve a fejfájást.

A munkahelyi stressztől szenvedők négyszer több időt töltenek betegállományban, mint az egyéb munkahelyi ártalomban és betegségben szenvedők. A búskomorság miatt sokan fordulnak az alkoholhoz, a könnyű drogokhoz, vagy olyan rossz szokásokat vesznek fel, mint a nassolás, a dohányzás, vagy a televízió sorozatok rabjai lesznek. Ördögi kör alakul ki, az álmatlanság, depresszió miatt csökken a munkahelyi teljesítmény, ami ismét okot ad a stresszre.

Zárjuk ki az otthonból a munkahelyet, próbáljunk kiegyensúlyozott életet élni, olyan tevékenységet végezni, melyben örömünket leljük. Ne hagyjuk, hogy a munkahelyi stressz kikezdjen minket!



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
http://www.vital.hu/munkahelyi_sressz