2017. Október 17. kedd
A légúti allergiához általában az orrfolyással, szemviszketéssel, tüsszögéssel járó tüneteket társítjuk, a nehézlégzés, zihálás kapcsán pedig inkább az asztma jut eszünkbe. A két betegség azonban gyakran együtt jár, és allergiásoknál az sem ritka, hogy idővel asztmás tüneteik is jelentkeznek. Az újonnan fellépő légzési panaszokat ezért mindig vegyük komolyan!

Légúti allergia esetén „szénanáthás” tünetek jelentkeznek. Ha a beteg valamilyen növény pollenjére allergiás, akkor a virágzás időszakában jelentkeznek a tünetei, majd annak végeztével el is múlnak. Ha állandóan jelenlévő allergénre pl. poratkára, állati szőrre, vagy gombára allergiás, a tünetek egész évben fennállnak– magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. A szénanátha tünetei: az orrfolyás, orrdugulás, szem-, orr- és torokviszketés és a tüsszögés.

Szuper és különleges egészségügyi ellátás a Szigeten >>>

A légúti allergiások kb. 30%-ánál az allergiából idővel asztma alakul ki, ennek oka, hogy az allergiás gyulladás jelei már nemcsak az orrnyálkahártyán jelennek meg, hanem az alsóbb légutakban is. Ilyenkor a betegnél a náthaszerű tünetek mellett már megjelenik a köhögés, nehézlégzés is.

Mikor forduljunk orvoshoz?

- ha ki-, vagy belégzés során sípoló hangot hallunk, és ez a tünet ismétlődően jelentkezik,

intő jel lehet az indokolatlan elhúzódó fáradtság érzés,

- megfázások után elhúzódóan fennmaradó rohamszerű köhögés, / légzési nehezítettség esetén

- ismétlődően, vagy elhúzódóan jelentkező köhögési roham, vagy az éjszaka, fekvő helyzetben ránk törő köhögés is.

A nehézlégzés, köhögés sok esetben csak terhelésre jelentkezik, sportolás vagy például lépcsőzés közben, sírás vagy nevetés hatására. Ha ilyenkor nem fordulunk orvoshoz, akkor a tünetek egyre gyakrabban, idővel már nyugalmi helyzetben is jelentkeznek.

A legkülönösebb nyári szépségtippek, melyeket valaha olvastunk >>>

Az asztmára utaló légúti beszűkülés meglétéről és mértékéről pontos képet adhat a légzésfunkciós vizsgálat, tájékoztató értéket ad a csúcsáramlás mérő (peak-flow-meter). Ezek fájdalmatlan, gyorsan elvégezhető vizsgálatok, nem érdemes halogatni az elvégzésüket, ha panaszaink vannak. Az eredményeket a tüneteinkkel összevetve a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy esetünkben milyen súlyos az asztma, majd annak megfelelő, személyre szabott kezelési tervet állít össze. Ennek segítségével, az előírásokat betartva a légzési panaszaink is megszűnnek, de legalábbis jelentősen javulnak, a betegség súlyosbodása, az asztmás roham kialakulása is megelőzhető.

Elkerülhetjük allergia mellett az asztmás tünetek megjelenését?

Ahhoz, hogy a betegség súlyosbodását megelőzzük, fontos, hogy ismerjük az allergént és tüneti szerekkel kezeljük a betegséget. „Ha valaki az év egy adott időszakában ugyanazokat a náthaszerű tünetek észleli magán évről-évre, akkor végeztessen allergiavizsgálatot és kezdje meg a kezelőorvos által felírt allergiaellenes szerek használatát. Allergéntől függően életmódi ill. környezeti változtatásokkal esetleg az egyéni allergénterhelést is lehet mérsékelni. Ezek fontos lépések a betegség súlyosbodásának megelőzésében” – tanácsolja Potecz főorvosnő.

Az utóbbi évek kutatásai azt mutatják, hogy az allergénspecifikus immunterápia az a kezelési mód, amely leginkább garantálni tudja azt, hogy a betegség lefolyását megváltoztassuk. Az immunterápia az immunrendszer működésére hat. Azáltal, hogy a szervezetet fokozatosan szoktatjuk hozzá az allergénhez, idővel megtanulja panaszok nélkül elviselni a jelenlétét, és az allergia tünetei sem jelentkeznek. Több kutatás is igazolja, hogy az allergénspecifikus immunterápia hosszútávon képes a tüneteket megszüntetni, emellett az újabb allergiák megjelenését és az asztma kialakulását megakadályozni.


Forrás: Budai Allergiaközpont www.allergiakozpont.hu
2017. 08. 13.
Ossza meg: Kövessen minket:



Vital - egészségügyi linkcentrumKeresés